2016. január 24., vasárnap

Heti inspirációdarabkák #4

Ha nem írok egy hétvégén következő részt ebbe a rovatba, az azért van, mert valószínűleg semmi pozitívat nem tudnék összehozni, panaszkodni pedig nem szeretnék. Mostanában pont ilyenek voltak a heteim, de ez volt az utolsó, és pont ez kell nekem, hogy kicsit magamat is felrázzam némi motivációval és motiváló képpel. A héten besokalltam, egyrészt magamtól, másrészt, mert véletlenül mindig sikerült belefutni panaszkodó emberekbe: a buszon, a metrón, természetesen az egyetemen is, így a vizsgaidőszak vége felé (is). Egyébként a saját Twitterem (Roseballerina) döbbentett rá, hogy na ne, én is néha ilyen vagyok, pedig annyira nem szép dolog a panaszkodás. Bár még mindig úgy gondolom, hogy a Twitter az az oldal, ahol ezt szabad, mintha az emberek a problémáikat mind itt közölnék, néha kell is, de tényleg csak néha.  Szóval úgy éreztem kell nekem is egy kis legyintés, hogy összeszedjem magam, ilyenkor szoktam olyan képeket szívelgetni, amik valamiért motiválnak, legyen szó tanulásról, mozgásról vagy egészséges étkezésről.

1. Elkezdtem valamit csinálni
Szóval ez a valami, ez egy lazább edzéshez hasonlít. De nem mertem ezt a szót használni arra, amit otthon próbálok művelni a szobámban magányos óráimban. Lényeg, hogy elkezdtem odafigyelni, hogy valamit mozogjak. Szörnyű kondiban vagyok, eddig azért erre odafigyeltem: tavaly röplabdáztam és táncoltam, ennek a tanévnek az első szemesztereben nem igazán figyeltem oda a sportra. Konkrétan semmit sem mozogtam. A 2016-os bejegyzésben írtam, hogy ez nem újévi fogalom, csupán eszembe jutott a tavalyi nyár, amikor rendesen túráztunk Zsófival, jó érzés volt. Futni is szeretnék újra, régebben nagyon szerettem. A lényeg, hogy most YouTube videók segítségével próbálom egy kicsit felhozni magam, azt hiszem a mostani állapotomban nem merném vállalni a hanghatásokat, amit egy rendes edzésen kiadnék magamból. Nem híztam vagy ilyesmi, sőt, fogytam mostanában, amit nem is igazán kellett volna, úgyhogy az elsődleges cél, hogy valamit kezdjek az izmaimmal, amik túl sok ideig voltak szabadságon. Ráadásul az egyik karácsonyi ajándékom egy új edzőcipő volt, több mint jel. 




2. Hátralévő vizsgák száma: 1 
A vizsgaidőszakból nekem már csak 1 vizsgányi jut ki, épp elég volt eddig a 6, de szerencsére minden megvan, főleg a fontosabbaknak örültem nagyon, nem szerettem volna csúszni az egyetemmel. Ezzel az eggyel még kicsit szenvedek, úgy érzem talán ennél szálltak el leginkább az elvárásokkal, főleg a tárgy fontosságához képest. A hasznosságát már ne is említsük.. De keddig összekaparom magam, és csak az éltet, hogy a múlt szemeszterben annyi kreditet sikerült így is megszerezni, mint múlt évben összesen. Ez persze azért van, mert most jóval több órám volt, de azért tartottam a vizsgáktól, nagyon is, főleg, hogy a filmes tárgyakból ez volt az első, nem igazán tudtam mire számítsak, de azokból már kipipálhatom az összeset. Úgyhogy hajrá mindenkinek, akinek valamilyen vizsga hártavan, meglesz az! 





3. Homeland
Szerintem tavaly pont ilyenkor kezdhettem el a Homeland című sorozatot, de valahol a harmadik évad elejénél elvesztettem a fonalat, és nem is folytattam. A téli szünet elején pedig valahogy megint megjött a kedvem hozzá, és most úgy daráltam a részeket, hogy végeztem is az eddig megjelentekkel.  Ehhez a sorozathoz tényleg kell 'az' a hangulat. Műfajilag is elég érdekes, pszichothriller-szerű, drámai elemekkel, tényleg elég összetett. Nekem sokszor jobb érzés egy ilyen mélyebb, komolyabb tartalommal rendelkező sorozatba belekezdeni, amiről nagyon nem azt gondolnám, hogy ki fog kapcsolni, mivel nem a legszórakoztatóbb, de azt hiszem pont azért, mert annyira élvezem nézni, mindig kikapcsol. Érzem, hogy megérte az az 50 perc. Vagy csak élvezem terrorizálni az agyam, még vizsgák mellett is. Az ötödik évad utolsó része annyira ütős lett, nagyon nem szeretem, amikor egy évadzáró rész után még hónapokat lehet várni a következőre, pedig úgy nézném tovább. Az alaptörténet annyi, hogy egy amerikai katona kiszabadul iraki fogságából és visszatér Amerikába. Először mindenki őt ünnepli, a CIA persze figyeli és egy idő után szóba jön, hogy talán a 8 év alatt átállt az ellenséges oldalra.. Ehhez képest az ötödik évadban már elég nagy ugrás van, konkrétan annyira naprakész ez az évad, hogy az egyik, decemberben megjelent epizódban van említés a novemberi párizsi támadásról. Igen, elég kényes témákat dolgoz fel, de nem híradó jelleggel, egyáltalán nem a megszokott szemszögekből ismerhetjük meg a történenetet. A főszereplő, Carrie, például bipoláris zavarral küzd, és sorry Carrie, de muszáj azt írnom, hogy ettől még élvezetesebb lesz az ő karaktere, és nem attól, hogy nézhetem, ahogy szenved, hanem hogy hogyan old meg dolgokat amikor eluralkodik rajta a betegsége, és általában ténylegesen ennek a segítségével jut el a megoldáshoz. Eddig annyira nem számítottak a szerelmi szálak, legalábbis nekem nem volt annyira jelentős, de Carrie új barátja, hmm, hát elég jól sikerült a választás. Aztán Quinn és a levele.. Nézzetek bele mindenképp! 
"let my love be the light, that guides you home"

Ti miket néztek mostanában, hogyan motiválódtok így január végén?


Képek forrása: http://weheartit.com

4 megjegyzés:

  1. Nem tudom miből vizsgázol, de már nekem is csak egy van, sok sikert! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Cultural Studies.. Szerettem volna szeretni ezt a tárgyat, de szörnyen primitívek voltak az előadások, vicc volt tényleg amit az előadók műveltek. Ehhez képest meg megkaptam pár korábbi kérdést, vannak elvárások. Remélem azért meglesz a vizsga.. :/

      Törlés
  2. a homeland-et én is nemrég kezdtem el, most jön majd lassan a 3. évad :)
    mesélnél kicsit arról, hogy most mit tanulsz az egyetemen? írtad hogy a filmes tárgyaid már megvannak, gratula! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó lesz nagyon a második felétől.. :))
      Huhh, hát angol és film szak, kicsit vegyesek az érzéseim, ezért sem szoktam annyit mesélni róla, de épp pozitívak, szóval lehet majd még a következő bejegyzésben többet írok róla :D másodéves vagyok egyébként az ELTE-n, és az első év kicsit nehézkes volt abból a szempontból, hogy nem igazán voltam benne biztos, hogy én tényleg ezt szeretném csinálni. Év végén viszont felvettek a filmes specializációra, amit mindig is szerettem volna, így már nagyon szeretem és az angolos tárgyak is sokkal jobbak voltak idén. Persze a filmes órák a kedvenceim, bár ebből még annyira sok nem volt. :)

      Törlés