2015. december 21., hétfő

Heti inspirációdarabkák #3


Kicsit röstellem, hogy utoljára egy hónapja volt ilyen bejegyzés, de a karácsonyi sminkes posztban, amit a héten tettem ki, már majdnem kifejtettem az okot, viszont nem akartam, hogy az az egész bejegyzés erről szóljon, meg már a bevezetőnél ellőni a hangulatot - egyébként most sem -, de ez a kibeszélős, bármi jöhet bejegyzés, főleg, ha ti sem bánjátok. Szóval a karácsony és a vizsgaidőszak nálam két olyan dolog, amit egyszerűen nem tudok összeegyeztetni. Vagy az egyik, vagy a másik. Most így leírva még nekem is úgy tűnik, hogy túldramatizálom ezt a dolgot, de az a típus vagyok, aki még a legkisebb dolgokon is igzul, úgyhogy az utolsó heti beadandók és zh-k elég jól kifogtak rajtam (szerencsére csak az idegrendszeremen). Az ilyen időszakokban valahogy nem tud meghatni, hogy karácsonyi mintás pizsi van rajtam, vagy éppen az egyik agyonmosott felsőm, amit már azt sem tudom honnan szedtem elő, ilyenkor ez nagyon mellékes, mikor egyébként pedig szeretem, ha minden olyan összeszedett körülöttem, és igen, nagyon szeretem a karácsonyi pizsiket, a puha zoknikról nem is beszélve... Furcsa egyébként, mert már azt is szeretem, amit tanulok, főleg a filmes óráimat, és amúgy rugalmasnak is mondanám magam, de az utóbbi időben ez teljesen megcáfolódott. Remélem nem csak én vagyok ilyen, de nagyon tudtam értékelni azt a pillanatot, amikor elküldtem az utolsó beadandómat, és átválthattam kicsit ünnepi módba és megsütöttem az első adag mézeskalácsot. Karácsonyi filmek helyett most inkább kötelezőket nézek, persze a klasszik Reszkessetek betörők! azért idén is megvolt, Hunika ki nem hagyta volna. Mindig elfelejtem mi a bejegyzés címe, de benne van az inspiráció, úgyhogy most itt az ideje ennek is...


1. Ajándékok becsomagolva! 
Idén én voltam a felelős, hogy valakinek, aki azért ide szokott nézni a blogra, beszerezzem az ajándékait, szóval most csak így címszavakban fogok beszélni, és nyilván a képen látható dolgok közül egyik sem az öve. Így a csomagolás is nekem jutott, idén egy ilyen matt-fényes ezüst színű csomagolópapírban lesznek az ajándékaim, kis csillámos szalaggal. Huni Frozenes (kívánságlistás) fürdőgolyója elég puritán lett, de őszintén szólva ennél nem éreztem szükségét extrább csomagolásnak, csak rányomtam egy masnit. A fényeimet erről a képről sem szerettem volna lehagyni, már biztos, hogy karácsony után sem teszem el őket, komolyan nem gondoltam, hogy ilyen hangulatot tud néhány kis izzó teremteni. 


2. Új fejezet
Mindig is szerettem volna a legtöbbet kihozni a blogból, minden téren, ide tartoznak a tökéletes fotók is, ezért már a kezdetek óta szerettem volna egy komolyabb fényképezőt. A Black Friday alkalmával nagyon jó akció volt az áhított gépre, úgyhogy nem gondolkodtam tovább, tényleg egy olyan dolog volt, amin nagyon szerettem volna javítani, úgyhogy itt zárult le a telefonos képek korszaka. Kis bénázás a futárral, de amikor anya írt, hogy végre megérkezett, akkor már végig azon járt a fejem, hogy vetem rá magam a dobozra, mikor én is hazaérek. A kis listámat is megírtam, hogy mit kell befotózni... Az utolsó két bejegyzés képeit egyébként már ezzel készítettem, bár a beállításokkal még annyira hadilábon vagyok, hogy nem csodálnám, ha még nem lenne észrevehető a változás. Rá kellett jönnöm, hogy én meg a technika, hát tényleg nagyon nem működünk együtt. Nem a fényképező beállítására gondolok most csak, majd idővel talán ráérzek, inkább akkor vesztettem el a reményt, hogy egyszer én tényleg érteni fogok ehhez, amikor végre leültem videózni, lett volna ideális fény, jó kamera (az már más kérdés, hogy olyan kihajthtó képernyője vagy valami olyasmija nincs, de legyen, megoldottam), szépen elkezdtem a videót, 2 másodpercnél betelt az üres memóriakártya, amire egyébként még számítottam is, de gondoltam majd szépen átmásolgatom kétpercenként az egyes részeket, aztán majd a vágásnál szidom egy kicsit magam. A másolásnál kiírt a laptopom valamit, hogy ismeretlen a fájl, nem tud vele kezdeni semmit, de én meg a helyzettel, hogy kéne megismertetnem a laptopommal? Ha van valami jó tippetek, ne kíméljetek, szerintem egyértelmű miért.. Ennek ellenére nagyon örülök természetesen, főleg, hogy nagyrészt saját fizetésből sikerült beszerezni, 'felnőttes érzés'.

Nálatok hogy telik a karácsony előtti készülődés? 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése